Kollonich Lipót gróf (Komárom, 1631. okt. 26. – Bécs, 1707. jan. 19.) róm. kat. érsek. 1645-től a bécsi egyetemen tanult, 1650-ben a máltai lovagrendbe lépett, 1659-ben pappá szenteltette magát s 1668-ban nyitrai, 1669-ben bécsújhelyi, 1685-ben győri püspök, 1686-ban bíbornok, 1691-ben kalocsai, 1695-ben esztergomi érsek lett. – Egyaránt esküdt ellensége volt mind a magyar alkotmánynak, mind a protestantizmusnak. Magyarországot „előbb rabbá, azután koldussá, végre katolikussá” akarta tenni. Mint a pozsonyi →delegatum judiciumnak egyik legirgalmatlanabb tagja, ádáz fanatizmussal tört a protestáns papok ellen. A →„Leopoldina Explanatio” az ő sugalmazására adatott ki s az ő szándékait valósította meg. A görög katolikusoknak 1698-ban jogegyenlőséget eszközölt ki. A „Conventio Kollonichiana”-ban szabályozta a főpapok végrendelkezési jogát.

Irodalom: Maurer: Cardinal Leopold Graf K. Primas von Ungarn (1888.).