Kocsi Csergő János (Kocs, 1648. – Debrecen, 1711. első fele.) ref. püspök. Iskoláit Debrecenben végezte, hol 1669-ben lépett a felsőbb tanulók sorába, azután pedig →köztanítói, →contrascribai, végül 1675-ben →seniori hivatalt viselt. Ezután külföldre ment, s 1676-ban a zürichi, 1677. jan. 2-től a marburgi egyetemnek volt hallgatója. 1678-ban teol. doktori oklevéllel tért haza s →rektor lett Szatmáron, hol, noha még ebben az évben lelkésznek választották Váriba, még 1681-ben is működött. 1694-ben tanárnak hívták Debrecenbe, hol 1700. jún. 27-én püspökké választotta a →tiszántúli egyházkerület. – Művei: De… execratione legis. (Debrecen, 1696.) De cognitione Dei naturali. (Uo. 1703.) Malleus XV dilemmatum (Gratianus Rechabaeus álnévvel). (Uo. 1704.) Üdvözlő verset írt Menyői Tolvaj Ferenchez (1675.), →Gyöngyösi Istvánhoz (1676.), gyászverset a →Szilágyi Tönkő Márton halálára (1700.). A →Debreceni Ember Pál egyháztörténetének a szerző kérésére egyik átnézője volt.