Ballagi Aladár (Kecskemét. 1853. okt. 24. – Budapest, 1928. jún. 21.) ref. vallású egyetemi tanár. Tanult a pesti ref. gimnáziumban, majd a budapesti és heidelbergi egyetemen. 1875-ben az előbbin bölcsészet-doktorságot szerzett s egy évig a →budapesti teol. akadémián, egyig a →sárospataki akadémián id. rk. tanár volt. 1877-ben egyetemi magántanári képesítést nyervén, ettől fogva a budapesti egyetemen tartott előadásokat, míg 1879-ben uo. h., 1883-ban rk., 1889-ben r. tanára lett az újkori történetnek. A Magyar Történelmi Társulatnak választmányi tagja volt s a Magyar Tud. Akadémia 1884-ben lev., 1904-ben r. taggá választotta. 1905–1910-ben országgyűlési képviselőséget s a →dunamelléki egyházkerületben 1893-tól tanácsbírói tisztet viselt. 1924-ben nyugalomba lépett. – Sokoldalú ismereteinek gyakran adta tanújelét, de különösen szakmája körében fejtett ki jelentékeny irodalmi működést. Egyházi vonatkozású dolgozatai: →Bessenyei György katholizálása (P. E. I. L. 1872.). Pázmány-e vagy →Veresmarti? (Uo. 1874.) →Károlyi Gáspár bibliafordítása és a vizsolyi nyomda (Uo. 1876.). A cigányok vallásáról (Uo. 1877.). A magyar nyomdászat történelmi fejlődése. (Budapest, 1878.). Az ág. h. ev. egyházkerületek új felosztása (P. E. I. L. 1882.). Magyar ref. papok Csehországban (Uo. 1887.). Colbert (2 k.) (Budapest, 1887–90.) Búcsújáróhelyek Oroszországban. (Uo. 1888.) A spanyol inquisitio (Akad. Értesítő, 1904.). Ezeknek egy része újra ki van adva az emlékét örökítő „Élő tanítások” közt (1934.). Szerkesztette 1891–2-ben az Irodalomtörténeti Közleményeket.

Irodalom: Sárkány József: B. A. élete és munkái (Az „Élő tanítások” c. könyvben).