Kiss István (Rugonfalvi) (Csíkgyimes, 1881. jan. 11. – Biharkeresztes. 1957. ápr. 9.) ref. vallású egyetemi tanár. A gimnáziumot Székelykeresztúron és 1899-ben Székelyudvarhelyen a reformátusoknál, az egyetem bölcsészeti karát 1903-ban Budapesten végezte. Ezután önkéntes volt és nevelősködött, míg 1906-ban Győrött vármegyei főlevéltárnokká neveztetett ki. Bölcsészetdoktorságot 1904-ben, egyetemi magántanári képesítést 1910-ben szerzett Budapesten. Majd 1911-ben a debreceni akadémia bölcsészeti karán a magyar történelem tanszékére választatott rendes tanárnak. 1914-ben pedig ugyanott az egyetemre neveztetett ki. 1945-ben elmozdíttatott és 1952-ben nyugalmaztatott. – Irodalmi munkásságának termékei közül egyházi érdekűek: Radvánszky György eljegyzése br. Petrőczy Erzsébettel. (Budapest, 1903.) Radvánszky György házassági pöre. (Uo. 1904.) A rudóbányai ev. ref. templom címeres emlékei. (Uo. 1905.) II. József és →Szilágyi Sámuel superintendens (Prot. Szle, 1915.). →Bethlen Gábor élete és munkássága. (Budapest, 1923.) Az erdélyi fejedelmek nemzeti politikája. (Tahitótfalu, 1927.) Az átértékelt Bethlen Gábor. (Debrecen, 1929.) Út az élet felé. (Uo. 1932.) Az egyházi rend közjogi helyzete Erdélyben és Bethlen Gábor armalisa. (Uo. 1936.)