Kiss Ádám (Cenk, 1618. máj. 10. – Kassa, 1671.) ev. lelkész. Cenkről 1630-ban Sopronba ment tanulni. 1633-tól Pozsonyban, 1635 végétől Besztercebányán folytatta tanulmányait, majd 1639-ben külföldre ment s a königsbergi egyetemnek lett hallgatója, melyen 1647. ápr. 25-én magisterséget szerzett. Hazájába 1651 vége felé visszatérve, magyar plébános volt Kassán egészen haláláig. – Műve: Collegii Antikircheriani publici… disputatio tertia (Külön kiadás az „Examen Aetiologias…” gyűjtő cím alatt megjelent könyvből). (Königsberg, 1642.) Respondeált a „De primatu romani pontificis” (1647.) tartott vitán. Üdvözlő verset írt →Polani Jánoshoz (1640. és 1642.), →Csernák Sámuelhez (1641.), Heilmann Sámuelhez (1642.), Gerlinus Mátyáshoz (1641.), Grossmann Illéshez (1641.), Kiss Pálhoz (1641.), →Lochmann Pálhoz (1641.), Junck Mihályhoz (1642.), →Kőszegi Nagy Istvánhoz (1643.) és Pfister Jánoshoz (1643.), valamint Klies Menyhérthez és özv. Possius Kristóf Pálnéhoz (1660.), Schröter Sámuelhez és Keismarker Zsuzsánnához (1668.), meg Brewer Sámuelhez és Sontag Zsófiához (1669.). Gyászverset írt a Horler Pál halálára (1642.). A →Pomarius Sámueltől róla írott gyászvers szintén megjelent. – Unokája volt Klaszekovics István Sopron-Vas vármegyei püspöknek és fia Kiss Bertalan szintén ottani püspöknek.