Kézdi ref. egyházmegye, az →erdélyi kerületben, 1606 és 1614 között vált külön az addig egységes →háromszéki egyházmegye másik két részétől, de azért tovább is tagja maradt a →rikánbelüli communitasnak. A 17. század közepe felé 15, a 18. században ugyanannyi, a 19. század vége felé 13, az 1903-i rendezéstől fogva az egy ideig püspöki vizsgálat alatt álló kézdivásárhelyi egyház bekebeleztetése folytán 14 anyaegyháza volt, jelenleg a →sepsi egyházmegyéből 1922-ben átcsatoltakkal és a Berecken még a magyar korszakban, Gyergyószentmiklóson pedig 1930-ban alapítottakkal együtt 19 van, kettő Csík vármegyében, a többi Háromszék vármegyében, közülük a kézdivásárhelyi két lelkésszel. →Espereseinek névsorából a következők ismeretesek: Koppányi István (1614.), Dálnoki Balázs kézdivásárhelyi l. (1634. febr.) (1654.), Hodor Kelemen kézdivásárhelyi l., →Enyedi Fazekas János kézdivásárhelyi l. 1657. k. – 1662. k., →Tolnai F. István kézdivásárhelyi l. 1665-ig, →Dézsi Márton kézdivásárhelyi l. 1670–1671, →Váradi Mátyás kézdivásárhelyi l. 1672-től, Pécsi János (1680. okt.), →Eszéki T. István kézdivásárhelyi l. 1686. k. – 1696. Szentkirályi Mihály alsócsernátoni l. (1698.), →Musnai Mihály kézdivásárhelyi l. 1704-ig, Décsei János kézdivásárhelyi l., Csabai László, kézdivásárhelyi l. 1710-től, Jenei Sámuel kézdivásárhelyi l. 1712–1716, Csernátoni Vajda Sámuel kézdivásárhelyi l. 1726 utántól, Krizbai János (alsó- vagy felső-) csernátoni l., →Albisi Vas Gábor dálnoki, kézdivásárhelyi, kézdimárkosfalvi l. (1760.) (1765.), →Keresztes Máté kézdivásárhelyi l. 1781. k. – 1793, Ferenczi Ferenc kézdivásárhelyi l. (1809.), Jancsó Áron lécfalvi l. (1834.) 1843-ig, Bodola Ferenc 1843-tól (1858.), Ferenczi János dálnoki l. (1859. dec.) 1860-ig, Szini János kézdialbisi l. 1860–1887, Zoltáni Elek lécfalvi l. 1887–1899, Bodor Géza alsócsernátoni l. 1899–1917, Volloncs Miklós maksai l. 1917-től másfélévi szüneteléssel, amely alatt Nagypaládon lelkészkedett, de helye betöltetlen maradt. Jakó Dénes… l. 1949-től.