Karsay Sándor (Győr, 1814. márc. 15. – Győr, 1902. jún. 4.) ev. püspök. Iskoláit 1834-ben végezte Sopronban. Miután egy évet a bécsi prot. teol. intézetben töltött és két évig nevelősködött, 1837-ben előbb segéd-, nemsokára pedig rendes lelkész lett Mencshelyen. Innen 1839-ben Tétre ment hasonló minőségben. A →dunántúli egyházkerület 1847-ben aljegyzővé, 1863-ban főjegyzővé, 1866 októberében pedig püspökké választotta, 1858 elejétől eddig az időpontig az →esperesi hivatalt is betöltve a →győri egyházmegyében. 1867-ben Győrött foglalt el lelkészi állást, melyet megtartott azután is, hogy 1895 nyarán lemondott a püspökségről. – A →budapesti első zsinatnak egyházi elnöke volt. Püspöki működése főleg a tanügy fejlesztésében s a belhivatalnokok özvegyei és árvái sorsának javításában mutatott fel maradandó eredményeket. Az ő idejében készült el a kerületnek új egyházi rendezete is. Az irodalom mezején szintén munkálkodott. – Művei: Általános és részletes tanmód prot. népiskolai tanítók számára. (Pápa, 1844.) Gyűlést megnyitó beszéd →Haubner Máté superintendens beiktatásakor. (Győr, 1846.) Oltári beszéd a nagydémi ev. fiókegyház templomszentelésén (Mások beszédeivel együtt). (Pápa, 1858.) Püspöki székfoglaló beszéd („Ünnepi szónoklat” c. füzetben). (Sopron, 1867.) →Beliczay Jónás életrajza (A „Magyar prot. egyháztörténelmi monografiák” közt). (Budapest, 1881.) Zárbeszéd és hálaima a soproni templom százéves ünnepén („Erinnerung…” c. füzetben). (Sopron, 1884.) Ének és beszéd a győri templom százéves jubileumán (Az „Emlékkönyv…” c. füzetben). (Győr, 1885.) – továbbá a gr. Széchenyi István emlékére (1860.) és Haubner Máté felett (1881.) tartott beszédei. →Czékus Istvánnal szerkesztette az Ágendát (1889–90.). Ezenkívül számos vallásos költeményt és éneket írt és fordított, kivált Geroktól.

Irodalom: Payr Sándor: Téthi K. S. (Ev. Egyh. Élet, 1914.).