Kalinka Zakariás (Rózsahegy, 1629. – Kasza, 1656. márc. 12.) ev. lelkész, az előbbinek fia, Rózsahegyen, valamint Csepregen (1639.), Pozsonyban, Körmöcbányán, Németprónán, Lőcsén (3 évig) iskoláit végezte. Ekkor külföldre ment s 1649. szept. 1-én Wittenbergben iratkozott be az egyetemre, melyen 1651. ápr. 29-én magisteri címet nyert. Hazájába 1652-ben visszatérve, azonnal →rektor lett Privigyén, majd 1654-ben lelkész Kaszán. – Műve: Lucidissimi specilli perspectivo lutheranorum obtuso… disputatio… opposita (Vitairat Hocquartus Bonaventura ellen 4 részben). (Trencsén, 1652–54.) Respondens volt a „De homine” (1650.) és a „De natura et constitutione papismi” (1651.) tartott vitán. Üdvözlő verset írt Perack Bálinthoz (1651.) és →Serpilius Jánoshoz (1652.).