Kádár Géza (Orosháza, 1880. aug. 8. – Bp. 1945. jún.) ref. lelkész. A teológiát 1899-től Pápán, 1902-től Kolozsvárt hallgatta. 1903-ban segédlelkész lett s 1905 folyamán helyettes lelkész Krasznán, honnan még ez évben lelkésznek ment Zilahra. 1924-ben →esperessé választotta a →szilágy–szolnoki egyházmegye. Erről a hivataláról akkor mondott le, mikor 1936 végén Kolozsvárt foglalt el lelkészi állást. Közügyigazgatója volt az erdélyi egyházkerületnek 1928-tól. Az 1939-ben megnyílt →budapesti zsinatnak később rendes tagja lett. – Művei: A ker. egyház rövid története (Tankönyv). (Zilah, 1908.) (III. kiad. uo. 1916.) Meg kell-e még egyszer keresztelkednem? (Modersohn után ford.) (Budapest, 1914.) Ne tévelyegjetek. (Szilágysomlyó, 1926.) Mit vár az egyház tagjaitól. (Uo. 1926.) Templomi imák. (Uo. 1929.) Ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. (Kolozsvár, 1940.) Több kötet vallásos költeménye van, s szerkesztett vallásos irányú naptárakat, valamint egy „Ker. élet” c. hónaponként megjelenő lapot.