Jakab Elek (Szentgerice, 1820. febr. 13. – Bp. 1897. júl. 22.) unit vallású levéltárnok. Kolozsvárt tanult és ügyvédi vizsgálatot tett. Azután 1847-ben táblabíróvá választották Marosszéken. Részt vett a szabadságharcban, amiért utána börtönbe került. Ebből 1850-ben kiszabadulván, szülőföldjén gazdálkodott 1854-ig, amikor titkárául hívta meg gr. →Mikó Imre. 1863-tól al-, 1867-től főigazgatója volt az erdélyi főkormányszéki levéltárnak Kolozsvárt, míg 1873-tól az Országos Levéltárnál hivataloskodott, előbb allevéltárnoki, 1893-tól levéltárnoki minőségben. A Magyar Tud. Akadémia 1870-ben levelező, 1889-ben rendes taggá választotta. Egyházában is viselt tisztet. A történetírás mezején ritka buzgalommal dolgozott, kiváló gondot fordítva eközben főleg egyháza múltjának felderítésére. – Egyházi tárgyú művei: →Szentábrahámi Mihály (Ker. Magvető, 1861.). →János Zsigmond választott magyar király s erdélyi fejedelem élete és uralkodása (Uo. 1863.). Az →Egyházi Reform szerkesztője és a debreceni Figyelmező (Uo. 1872.). A politikai, színészi és egyházi szónoklat párhuzama (Uo. 1874.). Londonban mulatásom emlékei (Uo. 1875.). Erdély és az anabaptisták a 17–18. században (Uo. 1876.). Néhány adat →Blandrata György élete és jelleme ismeréséhez (Uo. 1877.). →Kriza János unit. püspök életirata (Uo. 1878.). →Alesius Dénes vagy →Dávid Ferenc volt-e az első erdélyi ref. püspök? (Uo. 1879.). Dávid Ferenc emléke. (Budapest, 1879.) Egyháztörténelmi emlékek Dávid Ferenc életrajzához (Az előbbinek II. része). (Uo. 1879.) →Bogáthi Fazekas Miklós 16. századi magyar theologus és költő (Ker. Magvető, 1880.). Az erdélyi ref. egyház közoktatási állapota a múlt században („Magyar prot. egyháztörténelmi monographiák” c. kötetben). (Budapest, 1881.) Adatok erdélyi írók névtárához a 17–18. században (MKSz, 1881.) A 19. századbeli erdélyi halotti beszédek bibliographiájához (Uo. 1882.). →Agh István unit. püspök élete és kora (Ker. Magvető, 1882.). Az unitáriusok üldöztetése a jezsuiták által (Uo. 1883.). A róm. kath. hittérítési alap rendeltetése és története (Uo. 1883.). Újabb adalék az erdélyi halotti beszédek bibliographiájához (MKSz. 1884.). →Baumgart Bálint élet- és jellemrajza (Ker. Magvető, 1888.). →Enyedi György élete (Uo. 1890.). Emlékirat a budapesti unit. templom felszentelési ünnepélyére. (Budapest, 1890.) Magyar és angol–amerikai unit. érintkezések e század első felében (Ker. Magvető, 1890–91.). Még egyszer Bogáthi Fazekas Miklósról (Uo. 1891.). →Veresmarti Mihály kitérési önigazolásának eredeti kéziratáról (MKSz, 1891.). Magyar–lengyel unit. érintkezések a 16–17. században. (Budapest, 1892.) Az unitárismus aláhanyatlása János Zsigmond vál. király és Dávid Ferenc halála után (Ker. Magvető, 1896.). Kolozsvárnak általa írott terjedelmes történetében szintén sok egyháztörténeti adat van.

Irodalom: Kozma Ferenc: J. E. élete és munkássága (Ker. Magvető, 1901.), Gál Kelemen: J. E. élet- és jellemrajza (1938.).