Ipolyi (előbb Stummer) Arnold (Ipolykeszi, 1823. okt. 18. – Nagyvárad, 1886. dec. 2.) róm. kat. püspök. 1836-ban papi pályára lépve, a teológia végzése után különböző állásokban működött, míg 1849-ben zohori, 1860-ban törökszentmiklósi plébános, 1863-ban egri kanonok, 1872-ben besztercebányai, 1886 nyarán nagyváradi püspök lett. – A Magyar Tud. Akadémia 1858-ban levelező, 1861-ben rendes taggá választotta s később osztályelnökséget is viselt benne. Elnöke volt a Magyar Történelmi Társulatnak és az országos közoktatási tanácsnak. Terjedelmes írói munkásságának termékei közül a legnagyobb feltűnést keltette a „Magyar mythologia” (1854.), míg a következők prot. érdekűek: Besztercebánya város műveltségtörténeti vázlata (1874.), →Veresmarti Mihály élete (1875.), →Oláh Miklós levelezése (1875.), Bedegi Nyáry Krisztina (1887.), Rimay János államiratai s levelezése (1887.).

Irodalom: Pulszky Ferenc, Deák Farkas, Fraknói Vilmos fölötte tartott emlékbeszédein kívül Pór Antal: I. A. váradi püspök élete és munkái vázlata (1886.).