Bachát Dániel (Ratkó, 1840. jún. 18. – Budapest, 1906. ápr. 13.) ev. püspök. A gimnáziumot Sajógömörön, Iglón, Rozsnyón és Eperjesen, a teológiát Eperjesen és Bécsben végezte. Ekkor tanító, 1868-ban lelkész lett Pribilinán, majd 1873-ban a pesti szlovák egyház választotta lelkészévé s már a következő évben →esperessé tette a →budapesti egyházmegye. 1891-től alelnöke volt a →Luther-társaságnak, 1905 októberétől püspöke a →bányai egyházkerületnek s ugyanez évtől elnöke a →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak. A Kisfaludy-társaság 1879-ben levelező tagjai közé sorozta azokért az érdemeiért, melyeket a magyar irodalomnak szlovákul terjesztésében szerzett. Sok prédikációja, vallásos verse és egyéb cikke jelent meg szlovák egyházi közlönyökben s művei általában majdnem mind szlovák nyelvűek. Sajtó alá rendezte →Sartorius Dánielnek úgy postilláit (2 k. 1874.), mint „Diarium biblicum” c. művét (1879.). Önállóan kiadott művei közül egyházi érdekűek: Szivárvány a felhőkön (Németből szlovákra ford.) (Budapest. 1881.). Kegyes hangok (Németből és magyarból fordított, valamint eredeti szlovák vallásos versek.). (Uo. 1885.) Mi és mit akar a Luther-társaság? (Szlovákul.) (Uo. 1899.) →Kermann Dániel élete →(Zsilinszky után magyarból ford.) (Kassa, 1901.). Húsvéti prédikációk. (Szlovákul.) (Budapest, 1905.) Ablassrede und Gebet. (Uo. 1905.) – úgyszintén azok a prédikációk, melyeket Moyses István róm. kat. püspök emlékére (1869.), →Hodzsa Mihály felett (1870.), Braxatoris András felett (1872.), Pestre való beköszöntésekor (1873.), az egyetemes →gyámintézet 25 éves jubileumán (1885.), →Szeberényi Gusztáv halálakor (1890.), az 1890. évi Sylvester-napon (1891.), a budapesti szlovák ev. templom újra kifestésekor (1894.) tartott. Magyar nyelvű dolgozatai az →Ev. Egyház és Iskolában, meg a →P. E. I. L.-ben vannak közölve.