Horváth Cyrill (eredeti nevén József) (Veszprém, 1865. nov. 25. – Balatonalmádi, 1941. júl. 19.) róm. kat. majd ref. végül székesfővárosi tanár. Veszprémben hat gimn. osztályt elvégezvén, 1882-ben a cisztercita rendbe lépett, melynek kebelében 1885-ben fejezte be a gimnáziumot Egerben. A teológiát 1885-től Innsbruckban, 1886-tól Zircen, 1887-től két évig Budapesten hallgatta, mialatt az egyetem bölcsészeti karára is be levén írva, 1889 májusában bölcsészetdoktori oklevelet szerzett. Miután 1889 augusztusában fölvette az egyházi rendet, Zircen, Baján, Egerben tanárkodott s 1895-ben magántanárrá habilitálta a budapesti egyetem. 1896 közepén kilépett rendjéből s miután egy évig egy budapesti középiskolában működött, 1897 júniusában áttérvén reformátusnak, ekkor helyettes, a következő évben rendes tanár lett a budapesti ref. főgimnáziumban. 1902-től akadémiai tanár és kollégiumi főkönyvtárnok volt Sárospatakon, míg 1905-ben a székesfőváros szolgálatába lépett, mint előbb polgári, azután reáliskolai tanár. 1911-ben igazgató lett, később főigazgatói, 1923-ban pedig egyetemi rk. tanári címet kapott. Nyugalomba léptekor 1934-ben visszatért régi egyházába. – A Magyar Tud. Akadémia 1912-ben levelező, 1925-ben rendes taggá választotta, a Sárospataki Irodalmi Körnek pedig 1905-ben rövid ideig ügyvivő elnöke volt. Azonkívül, hogy szerkesztette a felélesztett →Sárospataki Füzeteket (1904–1905.), a következő prot. érdekű dolgozatokat írta: A XV. század magyar huszita mozgalmai és humanizmusa (Budapesti ref. főgimn. értesítő, 1899.). A magyar irodalom története (I. k.). (Budapest, 1899.) A →bártfai biblia (MKSz., 1904.). Adalékok →Szombathi János irodalmi munkásságához (Sp. Füz. 1904.). Két pataki graduál (Uo. 1905.). A Csécsi-világból. (Sárospatak, 1905.) A Batthyány-codexről (ItK 1905). A Csécsi-világ Patakon. (Budapest, 1908.) Luther énekeinek magyar fordítása (Heinrich emlékkönyv). (Uo. 1912.) →Ady Endre hite, erkölcse és magyarsága. (Uo. 1925.) →Szilády Áron (ItK 1940.).