Augustini Mátyás (Liptószentmiklós, ? Trencsén, 1753.) ev. lelkész. Tanult több helyen, a többi közt Sopronban. Azután külföldre ment s 1717. szept. 27-én a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Visszatérve hazájába, Necpálon lett előbb →rektor, majd lelkész, honnan 1721-ben Krajnára, innen (1733?) 1737-ben Trencsénbe ment, hol később →esperesnek is megválasztotta a →trencsén-nyitrai egyházmegye. Ezt a hivatalát is haláláig viselte. – Művei, melyek mind szlovák nyelvűek, a következők: A lélek orvossága a szentírásból. (Trencsén, 1734.) Szent elmélkedések a türelemről. (Uo. 1734.) Az élő Isten szolgája (Gyászbeszéd Knogler Dániel felett). (Uo. 1736.) Templomi énekeket is szerzett. Üdvözlő verset írt →Hajnóczy Dánielhez (1718.).