Hodik (Hadik) János id. (Tótpróna, 1585. – Trencsén, 1642. febr. 22.) ev. püspök. Tótprónán kezdette iskoláit, azután Mosócon és Galgócon tanult, összesen nyolc évig. Ez utóbbi helyen végzett kétévi segédtanárkodás után külföldre ment és 1609. ápr. 28-án a wittenbergi egyetemre iratkozott be, melyen 1610. szept. 18-án magisterré avatták. 1611 őszén tért hazájába vissza, hol másfél évig szenci, másfél évig biccsei →rektor volt. 1614 októberében lelkész lett Trencsénben, s 1619. jan. 27-én püspökké választotta a →biccsei egyházkerület. Erre még ez évben Biccsére ment lelkésznek, hol 1627. dec. 27-én az Esterházy Miklós jelenlétében vitán mérkőzött Hajnal Mátyással. Esterházy azonban már a következő évben elűzte, s ekkor újból Trencsénben foglalt el papi állást. – A lutheri tanokat nemcsak a róm. katolikusokkal, hanem a reformátusokkal szemben is erélyesen védelmezte. – Művei: Statera dissertationis cujusdam papisticae Petri Pázmány. (Bártfa, 1632.) Concio in obitu filioli Andreae Szini… (szlovákul). Trencsén, (1638.). Concio in obitu filiolae Tobiae Jonae Sluzsinszky… (szlovákul). (Uo. 1638.) Lacrimae Boczekianae abstersae (Szlovák gyászbeszéd Boczek Márton gyermekei felett). (Uo. 1639.) Mors justorum praenuncia futurorum malorum (Szlovák gyászbeszéd Butovszki János felett). (Uo. 1639.) Aqua apoplectica… (Szlovák gyászbeszéd Botyko Márton felett). (Uo. 1639.) Verorum christianorum officium (Szlovák gyászbeszéd Nitschmann Györgyné Tistinszka Erzsébet felett). (Uo. 1646.) Calix furoris Domini. Ismeretlen helyen és időben. Respondensi tisztet vitt a „De angelis” (1611.) tartott vitában s megörökítette a Hajnallal való vitájának lefolyását is.