Hodászi S. Miklós (Hodász, 1606. – Nagybánya, 1650. ápr. 28.) ref. püspök. Tanult Nagybányán és Debrecenben, hol 1626. szept. 10-én iratkozott be a felsőbb osztályok növendékének, 1629-ben pedig →praeceptor lett. De már 1630 nyarán külföldre indult s ezévi szept. 5-én a leideni, 1631. júl. 16-án a franekeri egyetemen lépett a hallgatók sorába. Hazajővén, 1632-től Székelyhíd-Újvároson, az 1633 tavasza és 1634 eleje közé eső időtől Derecskén, 1637-től Szatmárnémetiben, 1639-től Nagybányán lelkészkedett. A →nagybányai egyházmegye 1642-ben →esperessé, a →tiszántúli egyházkerület 1650. jan. 23-án püspökké választotta. – Művei: De eleemosynis et jejuniis. (Leiden, 1631.) Halotti prédikáció gr. Bethlen Péter felett („Temetési pompa” c. gyűjteményben). (Nagyvárad, 1646.) Halotti prédikáció özv. Zólyomi Miklósné Daróczi Zsófia felett (Ugyanabban a gyűjteményben). (Uo. 1646.) Üdvözlő verset írt Laskai Matkó Jánoshoz (1631.).