Helmeczi Komoróczi István (Királyhelmec, 1670. – ?Nagykőrös, 1753. febr. 22.) ref. püspök. Debrecenben tanult, hol 1688. márc. 6-án lépett a →togatusok sorába, és miután →praeceptori meg →contrascribai tisztet viselt, 1695 májusában →rektornak ment Győrbe. Kétévi itt időzés után külföldön folytatta tanulmányait, mégpedig 1697 júniusában az oderafrankfurti, ez év őszén a franekeri egyetemre iratkozván be. Angliába is ellátogatván, 1700 végén visszatért hazájába, s 1701-ben hajdúhadházi, 1703-ban nagykállói, 1712 áprilisában szatmári lelkész lett. Itt 1713-ban jegyzővé, 1719 januárjában →esperessé választotta a →szatmári egyházmegye, 1721-ben →generalis notariussá a →tiszántúli egyházkerület. 1723-ban Nagykőrösre hívták lelkésznek s itt 1740. jún. 23-tól püspöke volt a →dunamelléki kerületnek. Lelkészi állásáról 1747-ben nyugalomba lépett, de azután is prédikált évenként hétszer. – Püspöki hivataloskodása a magyar prot. egyházaknak szerfölött keserves idejére esett, de ő szilárdan küzdött egyháza érdekében úgy az egyházi élet, mint az irodalom mezején. – Művei: De miraculis Christi (3 rész). (Franeker, 1700.) Igazság paizsa (Melianus Gnatereth álnév alatt, Bernard Pál ellen, Albertinus E.-nek Deventerben 1655-ben megjelent „De eucharistiae… sacramento” c. műve nyomán). (Miaburg [tulajdonképpen Utrecht], 1741.) (Több katholikus hittudós vette cáfolat alá, még félszázad múltával is; azonkívül Chernel Lászlóhoz írt hosszú levelében →Ribini János, kinek →Hatvani István szintén kéziratban még hosszabban felelt; ezt aztán Ribini megint nem hagyta szó nélkül.) Előszóval látta el →Losonczi Istvánnak „Éneklésben tanító mester”-ét. A Pál kolosséi levelére írt terjedelmes magyarázata és sok prédikációja kéziratban maradt. Losonczinak felette tartott gyászbeszédét a Czelder Figyelője (1882.) közölte. Üdvözlő verset írt Zilahi Andráshoz (1699.) és →Gyöngyösi Pálhoz (1700.).

Irodalom: Tormássy János: Adalékok a dunamelléki ref. püspökök életéhez (1892.), Földváry László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez (1898.).