Heidelbergi káté. Magyarországra még 1564-ben maguktól a heidelbergi hittudósoktól jutott el, éspedig a kolozsvári lelkészekhez, kik aztán antitrinitarizmusra térésük után a saját elvükhöz idomítva bocsátották közre, 1566-ban. Eredeti alakjában 1577-ben már lefordítva adta ki →Huszár Dávid, majd 1604-ben →Szárászi Ferenc, 1607-ben pedig →Szenczi Molnár Albert. Ezentúl számtalan kiadást ért elég gyors egymásutánban, kivált a →szatmárnémeti nemzeti zsinat (1646.) után, mely a →Siderius kátéját meg ezt jelölte ki a ref. lelkészek használatára. Symbolumi jellege azonban nálunk voltaképpen csak a dordrechti, nem pedig valamelyik magyar zsinat határozatán alapul, s a →zempléni egyházmegye ama zsinatnak lépett a nyomába, midőn 1630-ban a második helvét hitvallás mellé emezt is fölvette a lelkészi eskübe. A római katolikusoknak kellemetlen 30., 80. és 98. kérdései miatt 1748-tól kezdve több ízben betiltotta használatát a →Helytartótanács, s végre is csak módosítva nyomathatta ki a →királyhágóninneni ref egyház. Az erdélyi ellenben inkább ki sem adta addig, míg teljes épségben nem adhatta, ami aztán 1793-ban csakugyan el is következett. Magyarországon viszont a megmásított alakban forgott közkézen, míg végre 1891-ben új fordításban bocsátotta közre mind →Erdős József, mind →Rácz Károly, ez utóbbi Kohlbrügge nyomán. Amazé azóta többször is megjelent. Számos magyarázóra talált a magyar reformátusok között; ilyenek voltak: →Keresszegi H. István, →Pósaházi János, →Rozgonyi János, →Drégelypalánki János, →Szathmárnémethi Mihály, →Tatai Cs. Ferenc, →Kecskeméti Zsigmond, →Kóczi Dávid, →Hunyadi Sz. Ferenc, →Vámosi Pap István, →Zombory Gedő.

Irodalom: Szilágyi: Ferenc: A h.k. s a magyar- és erdélyországi prot. autonómia a 18. században (1869.), Zoványi Jenő: A h.k. hivatalos befogadása Magyarországon (Kisebb dolgozatok… közt 1910.), Uő.: A tiszántúli ref. egyházkerület története (1939.). *A Heidelbergi Káté története Magyarországon, Bp. 1965. (Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház négyszáz éves történetéből – Studia et Acta Ecclesiastica I.) kötet az alábbi cikkeket tartalmazza: Nagy Barna: A Heidelbergi Káté jelentkezése, története és kiadásai Magyarországon – Kathona Géza: A Heidelbergi Káté deformálódása az antitrinitarizmussal vívott harcokban. – Czeglédy Sándor: A Heidelbergi Káté magyarországi magyarázatainak története 1791-ig – Esze Tamás: A Heidelbergi Káté története Magyarországon a XVIII. században. – Bucsay Mihály: A Heidelbergi Káté magyarázatainak története 1791-től napjainkig. – Tóth Endre: A Heidelbergi káté a magyar református gyülekezetekben és iskolákban – Módis László: A Heidelbergi Káté magyarországi irodalmának bibliográfiája 1563-tól 1964-ig. – A kötet kritikai ismertetése Pirnát Antaltól: ItK. 1967. (LXXI./évf. 486–492. l.