Hegedüs László (Sárospatak, 1814. nov. 13. – Bp. 1884. febr. 28.) világivá lett ref. lelkész. Sárospatakon tanult, 1829. júl. 17-én →subscribálván. Miután két évet Eperjesen és Poprádon töltött, 1838-ban →köztanító lett Sárospatakon, hol 1839 nyarán lelkészévé választotta az egyház. Állásának elfoglalása előtt a külföldet is fölkereste s egy évig a berlini egyetemen gyarapította ismereteit. Visszatérte után szinte kezdettől fogva nagy szerepet játszott a →tiszáninneni egyházkerület életében. 1855-ben →esperessé választotta az →alsózempléni egyházmegye, s e minőségében jelentékeny részt vett a →pátens elleni küzdelemben, úgyszintén a →sárospataki kollégium újjászervezésében, mint annak egyházi gondnoka. Az 1866-i püspökválasztásnál pár szavazattal maradt kisebbségben. A következő évben lemondott esperesi és lelkészi hivataláról, valamint aztán az egyetemes tanügyi bizottság egyházi elnökségéről is, mit 1864 óta viselt, 1870-től 1883-ig világi gondnoka volt a sárospataki kollégiumnak, ekkor pedig egyházkerületi tanácsbíróságot vállalt. 1875-től haláláig a képviselőházban is helyet foglalt. – Részt vett a →debreceni zsinaton és több ízben az egyetemes konventen is. A Magyar Tud. Akadémia 1860-ban levelező tagjai közé sorozta. A „Népiskolai Könyvtár”-nak 1853-ban és a „Sárospataki Füzetek”-nek 1857-ben egyik megindítója volt. Tankönyveket, bölcsészeti és teol. tárgyú dolgozatokat, írt. Ez utóbbiak a kisebbeken kívül: Beköszöntő beszéd Sárospatakon. (Sárospatak, 1840.) A sárospataki ref. egyház nevezetesb eseményei és papjainak rövid életrajza (P. E. I. L., 1847.) Erkölcsi és vallásos olvasókönyv. (Sárospatak, 1854.) Imák templomi használatra nyáron (Egyh. Tárca, 1854–55.). Egyházalkotmány (Sp. Füz. 1857.). Adatok és tanok a 17. századi magyar ref. egyház életéből (Uo. 1857.) A prot. egyház viszonya az államhoz (Uo. 1858.). A tiszáninneni helv. hitv. egyházmegyék kormányzata a Carolina Resolutio kiadatása előtt (Uo. 1859.).

Irodalom: Radácsi György: Sírvirágok (Sp. Lapok, 1884.), Emődy Dániel: Emlékbeszéd néhai H. L. felett (1884.).