Gyulafehérvári colloquium, az 1543. jan. 3-án kezdődött erdélyi országgyűlés alkalmával folyt le. Utyeszenics György ugyanis az országgyűlés elé idézte →Honterust, akit azonban a brassóiak nem engedtek el oda, hanem többedmagával →Glatz Mátyás lelkészt küldték el helyette. Magukkal vitték a Honterus-írta Apologia Reformationist, melynek bírálatába a rendek nem bocsátkoztak belé, hanem Izabella királyné vitát rendelt el a →gyulafehérvári káptalan és a protestánsok jelenlevő képviselői (lelkészek és világiak) közt. A vita folyamán egyfelé a hagyományok, szent atyák és zsinati végzések, másfelé a bibliai könyvek szolgáltatták az érveket. Eredménye nem lett az egésznek, legfeljebb annyi, hogy bántatlanul távozhattak a protestánsok. Némelyek szerint Marosvásárhelyen, mások szerint Kolozsvárt volt az országgyűlés és vele együtt a colloquium.