Győry Vilmos (Győr, 1838. jan. 7. – Bp. 1885. ápr. 14.) ev. lelkész. Győrött kezdte tanulását. Ezt aztán Pesten folytatta. 1854-ben jogi pályára lépett, azután nevelősködött, végre 1856-tól a pesti prot. teol. akadémia hallgatója volt. 1860-ban külföldre ment s a berlini egyetemről egy év múlva tért vissza. Miután 1861 szeptemberétől Pesten →Székács mellett segédlelkész volt. 1862 októberében orosházai, 1876. novemberében budapesti lelkész lett. – A Kisfaludy-társaság 1868-ban, a Magyar Tud. Akadémia 1872-ben tagjául választotta, a →bányai egyházkerületben pedig 1873-tól főjegyzőséget viselt. Műfordításai és eredeti dolgozatai úgy a próza, mint a vers terén kiváló hivatottságról és roppant munkakedvről tanúskodtak. Az egyházi irodalomban is buzgó munkásságot fejtett ki. Effajta kisebb dolgozatait több folyóiratban tette közzé. Az Újszövetség 1878. évi átdolgozott kiadásában a történeti könyvekkel ő foglalkozott. Egyéb ily irányú művei: Emlékkönyv a konfirmációhoz készülő prot. hajadonok számára. (Pest, 1866.) Iktári Bethlen Gábor („Rajzok a magyar protestantismus történelméből” c. könyvben) (Uo. 1868.) Chrysostomus (P. E. I. L., 1871.). Egy apostol az újabb korban. (Budapest, 1873.) →Székács József életrajza („Nagy papok életrajzá”-ban). (Uo. 1877.) Krisztus és az írás (Saphir után ford.). (Uo. 1879.) Dr. Luther Márton kis kátéja (Magyar jegyzetekkel). (Uo. 1885.) Egyházi beszédei (3 k.). (Uo. 1885–1902.) (I. k. II. kiad. 1909.) – továbbá azok az alkalmi beszédei, melyeket Kolmann Gyula (1862.) és Haviár Dániel (1868.) temetésén, 1866. óév estéjén, Orosházáról való kibúcsúzása és Budapestre beköszöntése alkalmával tartott. Kiadta a bányai kerület 1874. évi felügyelőbeiktatási ünnepélyének emlékkönyvét (benne saját imáját) és szerkesztette a „Prot. árvaházi képes naptár”-t (→Farkas Józseffel 1876–86.). – Veje volt Székács Józsefnek.

Irodalom: Berczik Árpád: Emlékbeszéd Gy. V. felett (Kisfaludy-társaság évlapjai XXII.), Szász Károly: Emlékbeszéd Gy. V. felett (Akadémiai Értesítő, 1894.), Radnai Rezső: Gy. V. élete (Költeményei előtt, 1886.), Zsilinszky Mihály: Gy. V. emlékezete (Békés vármegyei régészeti és művelődéstörténeti társulat évkönyve, 1886.), Sziklay Ferenc: Gy. V. mint vallásos költő (Prot. Esték III. k. 1916.), Kemény Gábor: Gy. V. emlékezete (1940.).