Arany (Köröspeterdi) Tamás (?, ? – ?, ?) tiszántúli prot. lelkész, ki a 16. század hatvanas éveinek első felében szerepelt. Egy egész csomó, a hivatalos tantól eltérő nézetet hirdetett, Agricolától, Karlstadttól, →Stancarustól, a korabeli antitrinitarismusból, a régebbi szektáktól kölcsönözve, s amellett racionalista jellegű, itt-ott némi asketikus ízzel kevert eszméknek adott hangot. 1561. nov. 30. nyilvánosan vitára szállott a debreceni papokkal, s ezenkívül még négynapi (dec. 1., 11., 12., 13.) vita kellett hozzá, hogy az utolsó napon végre is aláírjon egy hitvallásnak, melyben nagy részét megtagadta elveinek. Mindamellett csak tovább hirdette azokat, még 1565-ben is. →Melius 1562-ben könyvet is írt ellene, beható cáfolat alá véve valamennyi elvét.

Irodalom: Borbély István: A. T. (Ker. Magvető, 1912.), Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon 1565-ig (1922.), Révész Imre: Debrecen lelki válsága (1936.)