Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon

A KIADÓ ELŐSZAVA

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Sajtóosztálya Zoványi Jenő egyháztörté­neti lexikonának harmadik, bővített és javított kiadásával régi adósságot törleszt és súlyosan érzett hiányt kíván pótolni. Nemcsak az egyháztörténet-tudomány és az egyetemes történetírás szakemberei, hanem a művelt olvasóközönség széles köre is joggal tarthat igényt egy olyan lexikális műre, amely tájékoztatást ad a magyar protestantizmus múltjáról és jele­néről. Zoványi lexikona eleddig az egyetlen ilyennemű magyar nyelven publikált kiadvány. Megírását a nagy történettudós már kora ifjúságában, kolozsvári lelkész korában kezdette el. Első kiadása „Theologiai ismeretek tára” címen jelent meg három kötetben (Mezőtúr 1894, 1898, 1901). Ezt a művet a szerző folyamatos munkával tovább fejlesztette.

A 30-as évek végén az Egyetemes Konvent (a református egyház akkori legfelsőbb igazgatási szerve) Parochiális Könyvtár Bizottsága egy négy kötetre tervezett Theologiai Lexikon kiadá­sának a gondolatával foglalkozott. Révész Imre, előbb a debreceni egyetem teologiai fakul­tásának egyháztörténésze, a későbbi tiszántúli püspök, az ügy lelkes támogatója, a nemzetközi viszonyokat látva, sejtette, hogy a Theologiai Lexikon közeli kiadására nem kerülhet sor. Ezért mindent elkövetett annak érdekében, hogy a Konvent Zoványi Jenőnek akkorra már teljesen elkészült egyháztörténeti anyagát publikálja. „A magyar protestantizmus tudomá­nyát a Debreczeni Ember Pál gyűjteményének szétszóródása meg a nagyenyedi kollégiumi könyvtár pusztulása óta nagyobb kár még nem érte, mint amilyen – egy emberöltőre pótolhatatlanul – érni fogná akkor, ha ennek az anyagnak az elvégre is még évek múlva bekö­vetkező hiánytalan lexikoni megjelenése előtt baja esnék” – írta 1938-ban Révész. (Adalé­kok... Budapest, 1940. 22. l.)

Így jelentek meg Zoványi Jenőnek a Theologiai Lexikon számára kidolgozott cikkei 1940-ben kézirat gyanánt állítólag 40 példányban. (Zoványi Jenő cikkei a „Theologiai Lexi­kon” részére a magyarországi protestantizmus történetéből. Kézirat gyanánt. Budapest. 1940.) Zoványi 1958-ban bekövetkezett haláláig szinte minden erejét e mű új kiadása előkészítésének szentelte. Az anyagot, annak mintegy negyed részével kiegészítette és átdol­gozta. Ezt az átdolgozott művet, tehát a nagy történettudós két emberöltőnyi munkájának eredményét adjuk az olvasó kezébe.

Zoványi theologiai felfogásának értékelése nem tartozik szorosan ennek a kiadói előszónak a feladatkörébe. A századvég liberális theologiai irányzataiban gyökerező és minden egyházi institúcióval szembehelyezkedő nézetei bármely kor, bármely egyházával szemben konflik­tusokba sodorták volna. Történettudósi munkásságának értékeléseként viszont elfogadhat­juk legavatottabb méltatójának, Révész Imrének a megállapítását: „Amiben nagy volt és eddig felülmúlhatatlan s amivel az utána következő egyháztörténész nemzedékek sorát a jelenben és a jövőben egyedülálló hálára kötelezte: az nem az eszmei megalapozása volt történetírásának, sem az ebben érvényesülő ideológiai kritika. A hajszálfinoman kidolgozott módszere volt az, amellyel a történelmi okláncolatokat egyének és közösségek életében kinyomozta és megállapította, és amelynek segítségével a magyar protestáns egyháztörténet-kutatást és -írást jóformán egycsapásra felemelte arról az alacsony színvonalról, amelyen addig stagnált, messze elmaradva az egyidejű nem-egyházi magyar történetírás akkori fejlett­sége mögött.” (Révész Imre, Zoványi centenáriumára. Századok. 1965. 6. sz. 1400. l.)

Ennek az értékelésnek az elfogadása önmagában véve igazolja a kiadó eljárását: a szerző

emlékét kívánja megbecsülni azzal, hogy munkáját az ő szellemében, lényegesebb tartalmi és formai változtatások nélkül adja ki.

Ugyanakkor a kiadó tudatában van annak, hogy e mű publikálásával adósságát teljesen még nem egyenlítette ki. A hazánk felszabadulása óta eltelt emberöltő során nemcsak társadalmi, gazdasági és politikai viszonyaink változtak meg, hanem alakult és fejlődött történe­lemszemléletünk is. A hatalmas arányokban fejlődött és komoly részleteredményeket is elérő magyar történettudományi és irodalomtörténeti kutatás a kérdések egész sorának új megfo­galmazására, adatok korrekciójára, kiegészítésére készteti az egyháztörténet kutatóját is. Zo­ványi lexikona ezeket a változásokat maradéktalanul nem tükrözhette, ezeket az eredménye­ket teljes egészében nem hasznosíthatta. Ezért hangsúlyozni kell, hogy ez a lexikon a magyar protestáns egyháztörténetkutatás jelenlegi állásának nem mindenben hiteles reprezentációja.

A kiadó e lexikon megjelentetése mellett is érzi az elkötelezettséget arra, hogy egy, a kor színvonalán álló lexikális – bizonyos címszavak esetében enciklopédikus – mű megjelenteté­sét lehetővé tegye. A Zsinat Elnöksége ilyen meggondolások alapján a Theologiai Doktorok Kollégiumának Egyháztörténeti Szakosztályát, közelebbről Dr. Ladányi Sándort, a Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltára (Ráday Levéltár) igazgatóját már is megbízta egy új, korszerű lexikon szerkesztésével. Az az elismerésre méltó szaktudás és lelkiismeretes­ség, amellyel Ladányi Sándor e kötet kiadását gondozta, reményekre jogosít fel az új vállal­kozást illetően. Addig is, amíg ez a terv – Deo volente – megvalósulhat, bízunk abban, hogy ez a lexikon jelenlegi formájában is jelentősen elősegíti a magyar protestáns egyháztörténeti, általában a magyar művelődéstörténeti kutatást.

D. Dr. Bartha Tibor
a Zsinat lelkészi elnöke