BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Szathmárnémethi Mihály (I.) (Szatmárnémeti, 1638. szept. 27. – Kolozsvár, 1689. máj. 25.) ref. esperes. Szatmárnémetiben kezdte tanulmányait, melyeket aztán Szatmáron, Debrecenben és Sárospatakon folytatott, az utóbbi helyen 1658. jún. 9-től. Miután 1661-től →akadémiai rektor volt Tokajban, 1664-ben külföldre ment s ez évi máj. 23-án a franekeri, szept. l-én a groningeni, 1665 tavaszán az utrechti, 1666. ápr. 12-én a leideni egyetemre iratkozott be. Visszatérve hazájába, rövid idő elteltével már 1668-ban →rektor, 1670 második felében egyszersmind másodpap lett Göncön. Innen 1672. jan. 20-án elűzetvén, Debrecenbe menekült, hol egy évnél tovább a város jótékonysága tartotta fenn. 1673. márc. 14-től Kolozsvárt lelkészkedvén, itt 1681 közepe táján →esperesévé tette a →kolozskalotai egyházmegye. Az 1682-i vegyes egyházi gyűlés őt is beválasztotta az →egyházkerület igazgatásával megbízott tíztagú tanácsba. – Nagyszabású írói munkásságot fejtett ki, melynek termékei: De fide et religione ecclesiae apostolico-romanae. (Utrecht, 1666.) De salute in ecclesia et non extra ecclesiam obtinenda. (Leiden, 1666.) Tyrocinium hebraicum. (Franeker, 1667.) Igazság próbaköve. (Sárospatak, 1668.) (II. kiad. Kolozsvár, 1672.) Igazság próbakövének nyert pere. (Sárospatak, 1669.) (II. kiad. Kolozsvár, 1672.) Falsitas veritatis toti mundo declaratae… (Német fordításával együtt név n.) (Hely n. 1672.) (Latinul új kiad. az Okolicsányi-féle „Historia diplomatica”-ban, 1710.) Mennyei tárház kulcsa (Imák). (Kolozsvár, 1673.) (Csak 1710-ig tíz kiadás jelent meg, de 1790-ben is, meg közben is több.) Az örökkévaló egy isteni állatban levő három személyeknek mutató tüköre. (Uo. 1673.) A négy evangelisták szerint való dominica (Prédikációk). (Uo. 1675.) Dominica catechetica, sive: Conciones catecheticae secundum catechesin palatinam (Történelmi becsű ajánlólevéllel). (Uo. 1677.) Evangeliumnak világos tüköre (Ismeretlen helyen és évben). Sz. Dávid psalteriuma, avagy: A CL. zsoltároknak… magyarázatja… (Kolozsvár, 1679.) (Még két kiadás.) Halotti centuria, azaz: Száz halotti prédikációk. (Uo. 1683.) (Új címlappal és ajánlólevéllel, de ugyanazon nyomású szöveggel uo. 1684.) Prédikátori erősség (Ismeretlen helyen és évben.) Dominicalis prédikációk toldalékja. (Kolozsvár, 1686.) A Nabugodonozor nagy állóképe (Ismeretlen helyen és időben.) Evangeliumi igazság sajtója (→Bátorkeszi Szegi János ellen, ismeretlen helyen és időben). Ecclesiae apostolicae oeconomia… (A Cselekedetek könyvéről, ismeretlen helyen és időben). Prófétai és apostoli ref. vallást oltalmazó paizsocska (Ismeretlen helyen és időben). Szent Dávid… zsoltáriból formált hét könyörgések… (Lőcse, 1697.) (Kéziratban maradt sok műve közül csak ez jelent meg halála után.) Respondeált a „De independente et dependente” (1661.) tartott vitán, az „Analecta papistica” (1666.) megvitatásán és a „Theologia philosophiae domina” (2 r. 1666.) felőli vitán. – Üdvözlő verset írt →Eszéki Istvánhoz (1664., 1665. és 1675.), →Poresalmi Andráshoz (1681.) és →Csuzi Cseh Jakabhoz (1682.), gyászverset a →Kovásznai Péter halálára (1673.).

Irodalom: Zoványi Jenő: Bársony György cáfolói (MKSz 1930.).