BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Schwarz János Mihály (Kőszeg, 1774. jún. 16. – ?, 1858. febr. 21.) ev. lelkész. Sopronban tanult, ahonnan külföldre menvén, 1796. okt. 13-án Wittenbergben iratkozott be az egyetemre, melyen 1798. ápr. 30-án magisteri címet szerzett. Ez év őszétől még a jenai egyetemen volt félévig, majd onnan hazatérve, Sopronban nevelősködött, míg 1800 végén eperjesi német pap lett. 1829-től 1849-ig →esperese volt a →hat szabad kir. városi egyházmegyének. 1852-ben nyugalomba lépett. – A jenai egyetem 1850-ben a teológia díszdoktorává tette. – Művei: Wie haben wir uns auf unsern Tod auf die beste Art vorzubereiten? (Gyászbeszéd Ochs János Ferdinánd felett). (Kassa, 1802.) Den Heugebornen… als Taufgebinde dargebracht (→Neustlädter János Károlyyal együtt, prédikáció a himlőoltás érdekében). (Eperjes, 1804.) Trauerrede am Grabe der M. R. von Keczer. (Uo. 1809.) Der weise und würdige Gebrauch des Lebens (Szülővárosában tett harmadik látogatásakor). (Kőszeg, 1851.) Das Glück der Erde ist nicht die höchste und letzte Bestimmung des Menschen. (Sopron, 1851.) Ein Wort aus der Zeit der dritten Säcularfeier der Reformation. (Lőcse, 1851.) Ein oft gehörtes… Wort über das Schulwesen… (Név n.). (Kassa, 1851.) Fromme Wünsche beim Anbeginn der zweiten Halfte des 19. Jahrhunderts… (Pest, 1851.) Abschieds-Mahnung an seine theuere Eperiesser Gemeinde. (Lőcse, 1852.) Über die Wunder der evangelischen Geschichte. (Uo. 1853.) Für die neue Bahn der Zeit. (Kassa, 1854.) Worte des innigsten Dankes… (Az ágostai vallásbéke háromszázados ünnepén). (Pest, 1855.) Ein feierliches Tedeum (Erzsébet Királyné lebetegedésekor). (Kassa, 1855.) Das einzig wahre Christentum… (Uo. 1856.) A felette tartott beszédek szintén ki vannak adva.

Irodalom: Kolbenheyer Móric: Kurzer Lebensabriss… („Christus der uns reden macht” c. prédikációjának függeléke, 1858.), Vandrák András: Emlékbeszéd S. J. M. felett (1858.), Thirring Gusztáv: Dr. S. J. M. életrajza és a S. nemzetség múltja (1935.).